+36 1 354 1608 és +36 20 317 5185 (H-P 10.00-16.00) info@penzsztar.hu

Egy játékos, gyakorlati kérdéseket megalkotó, tudatosan átgondolt csapatjáték – ez a PénzSztár vetélkedő. Évek óta zajlik, komoly eredményei vannak. A tanulás formái, a fejlődő kompetenciák, a hiányosságok és értékek, a jövő munkája, technológiája és társadalma – valamennyi kérdés égető és fontos. Horváth Ilona, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium kutatótanára most a PénzSztár konferencián tartott előadása alapján, adatokból és mérésekből kiindulva, saját tapasztalatait felhasználva, számos olvasnivalót ajánlva közli a következtetéseit, gondolatait. Ön mit gondol, mik a jó válaszok, mik a jó gyakorlatok e téren?

Az alábbi esszé a szerző, Horváth Ilona előadásán alapszik, amelyet 2018. április 19-én mutatott be a PénzSztár konferencián, Budapesten. A cikk egy hosszabb elemzés, ami számtalan hasznos megállapítást és továbblépéshez szükséges gondolatot ad a pedagógusoknak.

Mit jelent a, pénzügyi műveltség, pénzügyi oktatás fogalma?

A pénzügyi műveltség az alapvető életképességek elengedhetetlen eleme. Az itthon elterjedt pénzügyi kultúra fogalmán a legtöbben az ismeretek és a képességek egységétértik, egyes kutatók azonban a pénzügyi kultúrát a pénzügyi ismeretek fogalmával azonosítják. Előadásomban a pénzügyi műveltség kifejezést használtam, mégpedig az angol financial literacyírni-olvasni tudás értelemben. Kitágítva a fogalom határait, a pénzügyi, gazdasági kompetenciákhoz kapcsolódó általános tájékozottságota biztonságos eligazodástaz összefüggések értésétaz alkalmazható tudást hangsúlyozom.

Ha azt vizsgálom, hogy a középiskolában a pénzügyi műveltség fejlesztésének milyen lehetőségei vannak, mindenekelőtt a pénzügyi, gazdasági oktatás fogalmát kell szemügyre venni. A kognitív kompetencia fontos szerepét kiemelve, két alapvető eleme azonosítható, egyrészt az általános eligazodás a fogalmak, alapvető összefüggések, pl. a pénzügyi intézményrendszer és annak működési aspektusai között, másrészt az ismereteken túl az alkalmazás képessége, majd a cselekvésben megvalósuló eligazodás a hangsúlyos. Mivel a pénzügyi szféra nagyon érzékenyen reagál a dinamikus változásokra, a változások folyamatos nyomon követésének, az új információk befogadásának igényére szükséges figyelmet fordítani. A pénzügyi, gazdasági oktatás lényege és komplexitása azon kompetenciák fejlesztésében mutatkozik meg, amelyek alkalmassá teszik a diákokat a hatékony cselekvésre, a döntéshozatalra. Látható, hogy mindez magasabb szintű képességeket vár el a diákoktól, amelyek nem szoríthatók be egy tantárgy követelményei közé. Hiába tanulnak kötelező órában a diákok pénzügyi, gazdasági ismereteket, ha a kompetenciák fejlesztésének nincs megfelelő súlya – ez minden iskolatípusra, minden tantárgy oktatására érvényes.

Milyen átalakulások várhatóak a jövő társadalmában, technológiájában, iparában, gazdaságában, amire fel kell készülniük a diákoknak, a jövő munkavállalóinak?

A szakirodalomban és a médiában egyre többet olvashatunk arról, hogy a digitalizáció, az automatizálás és a robotika hogyan változtatja meg a munka világát: számos szakma fog eltűnni és számos új jelenik majd meg helyettük pár évtizeden belül. Az Egyesült Államokban a munkahelyek 47%-a van veszélyben – állapította meg Carl Benedikt Frey és Michael A. Osborne kutatásában: The future of employment: how susceptible are jobs to computerisation? (A foglalkoztatás jövője: hogyan változnak meg a munkahelyek az IT hatására?) – 2013-ban. (Mindkét tudós az Oxford Martin Technológiai és Foglalkoztatási Program vezetői, C. Frey az Oxford Egyetem közgazdász-munkatársa, M. Osborneaz Exeter College munkatársa, valamint az EPSRC Központ igazgatója és az Oxford Egyetem Doktori Iskolájának professzora.)

A jövőkutatók között megoszlanak a vélemények a munkavállalás jövőjére vonatkozó számok és a tendencia vonatkozásában. Abban azonban egyetértenek, hogy az átalakulás mélyreható lesz, és a munkavállalókat illetően felértékelődnek bizonyos képességek, amelyeket a különböző vállalati vezetők már ma is előnyben részesítenek.

A munkakörök jövője olyan készségekhez kötődik, amelyeket nehéz vagy nem is lehet gépekkel, szoftverekkel helyettesíteni, mint a kommunikáció, a kreativitás, innovációra való törekvés, és olyan képességek, amelyeket az interperszonális intelligencia képesség-együtteseként azonosíthatunk.

Mi az üzenet az oktatás számára?

Ezek alapján úgy tűnik, hogy a középiskolában hangsúlyos fejlesztendő képességek körét is újra kell gondolnunk.

1. Az amerikai oktatáskutatók már több éve hangsúlyozták a kritikus gondolkodás és problémamegoldás, a kommunikáció, az együttműködés, a kreativitás és innovációs képesség fejlesztésének mint a pedagógia fő célkitűzésének fontosságát. Az interperszonális intelligencia képességkörének és fejlesztésének kiemelésével a nevelésben, oktatásban még inkább körvonalazható a jövő munkavállalóinak a jövő vállalatai által támasztott követelményeknek való megfelelése. Az interperszonális intelligencia (IPI) képesség-együttese azon képességek, amelyekkel másokat megérthetünk, amelyekkel képesek vagyunk másokkal együttműködni a problémamegoldásban, vagy egy meghatározott cél érdekében, segítőkészek, támogatók vagyunk a csoport tagjai felé. Az interperszonális képességek az empátia készség, az alkalmazkodó készség, a konfliktus-kezelési készségek, a tárgyalási -, a megfigyelési -, a kommunikációs készségek.

A 4. ipari forradalom (4.0) 2010 óta robbanásszerű, exponenciálisan növekvő ütemű fejlődést indított el. Az internet világának összekapcsolása az élet- és munkakörülményekkel (a „dolgok internete”, Internet of Things) megváltoztatja egész életmódunkat, munkavégzésünket. Bábosik István az Európai Unió elvárásainak megfelelő emberkép fő sajátosságait bemutatva hangsúlyozza, hogy a szociomorális normakövetés mellett a szociális életképesség fejlesztése kap egyre jelentősebb szerepet a közoktatás feladatai között. Ezen belül három területen meghatározó az iskola szerepe: a felkészülés a munka világára, az élethosszig tartó tanulás és az egészség fenntartása, az egészséges életmód tanulása terén.

2. A digitalizáció a pénzügyi termékek piacán is folyamatos, gyors változásokat hoz, amelyet a pénzügyi oktatásnak követnie kellene, ezzel ellentétben, a nemzetközi és hazai kutatások alapján látható, hogy világviszonylatban inkább súlyos hiányosságok mutatkoznak a pénzügyi műveltség területén. (Horváth Ilona ( 2017): A nemzetközi és hazai pénzügyi, gazdasági oktatás eredményei a kutatások tükrében. Új Pedagógiai Szemle67, 7-8, 18-46.)

 A pénzügyi magatartás szintje a kelet-európai országokban általában alacsony; mindezt minden bizonnyal történelmi és szociológiai okokkal is magyarázhatjuk. A rendi társadalomban lenézett tevékenység, az ezt követő kapitalizmusban egy viszonylag szűk réteg privilégiuma, a szocializmusban pedig éppen a kapitalista berendezkedés tagadása tette lehetetlenné a piacgazdaság, a pénzügyek iránti tudatosság kialakulását. Ebből következően az érintett országokat az ismeret és tapasztalat hiánya jellemzi, a mai napig meghatározva a pénzügyi magatartást. Ezt az oktatáspolitikának figyelembe kell vennie.

Milyen pozitív jelek mutatkoznak az oktatásban, a pénzügyi ismeretek fejlesztése terén?

A magyar középiskolai oktatásban vannak pozitív jelek, ilyen pl. hogy 2017/18-as tanévtől a szakgimnáziumokban a pénzügyi ismereteket a kötelező tantárgyak közé emelték és 2018-ben elkezdődött a nemzeti stratégia kidolgozása, nagyon hasznos a pénzügyi témahét.

Milyen nehézségeket lehet azonosítani? Mi az a három dolog, ami akadályozza a pénzügyi műveltség fejlesztését és mi lehet erre a megoldás?

A pénzügyi műveltség fejlesztését akadályozó tényezők a középiskolákban még mindig jelentősek.

Hazánkban a jelenleg érvényben lévő Nemzeti alaptanterv nem konzekvens a pénzügyi, gazdasági ismeretek nevelése, oktatása terén: a legnagyobb probléma, hogy a lehetőségként felmerülő tantárgyi integráció nincs kidolgozva, nem látható, hogy az egyes tantárgyakban megjelenő tartalom hogyan fedi le a pénzügyi, gazdasági ismeretek tartalmi elemeit. A gimnáziumokban a választható tantárgyak lehetőséget kínálnak a köznevelési intézmények számára a pénzügyi, gazdasági, vállalkozói ismeretek oktatására, a hozzáértő pedagógusok hiánya miatt azonban inkább nincsenek ilyen órák. A történelem tantárgy társadalomismereti fejezetében néhány órát kapott a pénzügyi, gazdasági ismeretek, ez azonban nyilvánvalóan nem elég. A tanárok szívesen ki is hagyják ezeket a fejezeteket érettségi előtt, következésképpen továbbra is érvényes az, hogy jelentős számú végzős diák hagyja el a középiskolát legalább alapszintű pénzügyi, gazdasági képzés nélkül.

A pénzügyi, gazdasági ismeretek tantárgy a szakgimnáziumok 10. évfolyamán került bevezetésre, holott a kutatások szerint az igazi motiváció a 17–18 éves kor környékén jelentkezik a diákoknál, amikor közelébe érnek annak a felismerésnek, hogy hamarosan önálló pénzügyi döntéseket is meg kell hozniuk.

A megoldás a belátás és figyelem kérdésein múlik, mind az oktatásirányítás, mind a pedagógusok részéről.

Mit mutatnak a nemzetközi mérésekben a pénzügyi ismeretek és képességek (financial literacy) értékelési eredményei?

A nemzetközi pénzügyi mérések között kiemelkedik az INFE vizsgálat. Az INFE az OECD Nemzetközi Pénzügyi Képzési Hálózata, 2008-ban hozták létre, hogy elősegítse a nemzetközi együttműködést a politikai döntéshozók és más, a pénzügyi oktatásban érdekelt felek között. Magyarország 2010-ben és 2015-ben is vállalta a részvételt az INFE által szervezett, a felnőtt 18–79 éves lakosság körében végzett, standard kérdőívvel lebonyolított alapkutatásban. Az eredmény lesújtó volt: 2015-ben a vizsgálat legfontosabb területén az utolsó helyre került Magyarország. A pénzügyi magatartás vizsgálat eredménye a cselekvésben megvalósuló ismereteket, képességeket jelenti. Tehát hiába ismerem pl. a hitel, a kockázat fogalmát, ha nem választok a pénzügyi lehetőségek közül tudatosan, ha semmilyen megtakarításom nincs, ha nem tervezek a jövőmre vonatkozóan pénzügyi kérdésekben.

Nem veszünk részt a középiskolások pénzügyi műveltségét vizsgáló PISA-mérésekben, így az adatok másodelemzésére sajnos nincs módunk, mégis fontos figyelemmel kísérni az eredményeket, mert tanulságosak, s a magyar oktatás számára is fontos jelzéseket adnak. A PISA a mindennapi életben használható tudás mérése. A PISA-adatok egyik fontos indikátora az oktatásnak, és az oktatáskutatás, elemzés sokat veszít azzal, hogy nincsenek a magyar középiskolások pénzügyi műveltségére vonatkozó nemzetközi összehasonlító adataink.

Az OECD 2012-től a tanulói teljesítménymérés részévé tette a pénzügyi műveltség vizsgálatát, a diákok pénzügyi ismereteinek és képességeinek (financial literacy) értékelését a 15 éves középiskolás diákok körében. A 2012-ben végzett pénzügyi műveltség mérése, az első olyan nagyszabású nemzetközi vizsgálat volt, amely a 15 éves diákok pénzügyi ismereteit, általános tájékozottságát, és képességeit mérte. 2012-ben 18 ország megközelítően 29 ezer diákja töltötte ki a teszteket. 2015-ben 15 ország 53 000 15 éves diák vett részt. A kutatók figyelemfelkeltő megállapítása, hogy az OECD országok átlagos teljesítménye 2012 óta csökken.

A PISA feladatok konkrét, egyszerű, gyakorlati kérdések voltak. A vizsgálatok fontosabb megállapításai:

2012-ben a legnehezebb kérdések a tranzakciós költségek és a banki egyenlegszámítás témaköréhez kapcsolódtak. Nehéznek bizonyult a diákok számára a bruttó-nettó nagyságok, az áfa és a fizetés esedékességének értelmezése. A 2015-ös mérésben részt vevő diákok átlagosan 56%-a rendelkezik bankszámlával és több mint 64%-a keres pénzt, azonban nagyon hiányos ismeretekkel rendelkeznek egyebek mellett a bankszámláról, nem tudják megfelelően értelmezni a bankszámla egyenleget, a tranzakciós költségeket.

A 2012-es vizsgálat alapján a kutatók megállapították, hogy azokban az országokban, ahol a diákok jól teljesítenek matematikából vagy a szövegértés területén, általában a pénzügyi műveltség is jobb eredményeket mutat. Néhány ország diákjai – pl. Ausztrália, Cseh Köztársaság, Észtország – magasabb eredményt értek el pénzügyi műveltség, mint a PISA matematika és a szövegértés vizsgálatában.

A PISA 2015 adatai rámutatnak arra, hogy a pénzügyi műveltségre jellemző képességekkel (a pontszám 38%-a) jelentős problémák vannak. Felhívják a figyelmet arra, hogy szükséges az iskolai tantervekben célzottabb pénzügyi műveltségi tartalmak bevezetése.

Azok a tanulók, akiknek a pénzügyi műveltség terén jobb az eredménye, kitartóbbak és nyitottabbak, jobb az attitűdjük a tanuláshoz és a problémamegoldáshoz. 2015-ben is megállapítást nyert, és kiegészült azzal a fontos megállapítással, hogy a szülői háttér kulcsfontosságú az eredményekben. Jobbak az eredményeik azoknak a diákoknak, akiknek lehetőségük van arra, hogy szüleikkel beszéljenek a pénzről, a megtakarításokról.

Milyen lehetőségei vannak a PénzSztár versenynek a pénzügyi műveltség fejlesztésében?

A PénzSztár verseny, mint nem-formális oktatási módszer, a pénzügyi, gazdasági, vállalkozási műveltség iskolai kereteken kívüli gazdagítására, gyarapítására törekszik, szaktanárok együttműködésére épít. Játékos formában tanítja meg a pénzügyi tudás legfőbb elemeit, formálja az attitűdöket és fejleszti a tanulók kompetenciáit.

A PénzSztár verseny a résztvevő középiskolások pénzügyi, gazdasági, vállalkozási műveltségének országos szintű mérése, s egyben annak vizsgálata, hogy a verseny feladatai és azok megoldásai, a szakirodalom és a szakmai segítség hogyan tudják fejleszteni a pénzügyi műveltséget. Az adatok visszajelzést adhatnak arról, hogyan hasznosulnak több év viszonylatában a verseny törekvései.

A verseny az indulás óta (2013) csapatverseny. Az utóbbi években induló versenyek is már jórészt csapatversenyek, biztosítva az interperszonális képességek hatékony fejlesztését. A PénzSztár verseny eredményei négy diák közös munkáját, tudását, képességeit, együttes problémamegoldását mutatják. A mérés adatai között figyelembe kell venni azt, hogy – az esélyegyenlőségre törekvés érdekében – a verseny területi alapon szerveződik. Fontos kiemelni, hogy a versenyben határon túli, magyar tannyelvű középiskolák tanulói is részt vesznek.

A verseny hat fordulójából az első kettő online forduló, amelyet a megyei selejtező és a regionális középdöntő követ, majd az országos elődöntő és döntő határozzák meg a végleges sorrendet.

2017-ben a versenybe országosan 1240 négyfős csapat regisztrált. A csapatok tagjai 14–22 éves korú középiskolai diákok. A második fordulóban 2017-ben 1057 csapat, 4232 diák vett részt, jelentősen több, mint a megelőző bármelyik évben. 2013 óta a versenyben 20572 diák vett részt.

A legtöbb vizsgálati eredményt a második online forduló eredményeiből nyertük; ezek országos adatok. Az éves átlageredményekben (2013-2016) az összes résztvevő diák eredményét és a magyarországi diákok eredményét vizsgáltuk. A témánkénti átlagok a magyarországi diákok eredményét mutatják. Nem végzünk az éves átlageredmények között összehasonlítást, a tendenciát mutatjuk meg. Más-más diákcsapatok (diákok) vettek részt a versenyben, akiknek motivációja, családi háttere stb. is eltérő volt.

A feladatokat a megadott szempontrendszerek szerint pénzügyi, gazdasági felső- és középvezetők, egyetemi oktatók, pedagógiai szakértők (mintegy 30 fő) készítik és ellenőrzik. Az elemzés során kiemelten felhasznált második online feladatlap 80 feleletválasztós kérdésből áll. A maximális elérhető pontszám 160 pont volt mind az öt vizsgált évben (2013-2017).

A verseny feladatsorainak kialakítását megelőzően a pénzügyi, gazdasági ismereteket több mint húsz részterületre bontottuk, és meghatároztuk azt is, hogy az egyes részterületek milyen arányt képviseljenek. A részterületeket tíz fő szegmensben összesítettük. E területek – meglátásunk szerint – átfogják a pénzügyi, gazdasági, vállalkozási ismeretek csaknem teljességét. Az első három forduló zárt végű feladatokat tartalmazott és elméleti ismeretekre, valamint a gyakorlatban hasznosítható tudásra koncentrált. A további fordulókban a hangsúly eltolódott az érvelés, a vita, a kommunikáció, a prezentáció, a csapat problémamegoldó készségeinek irányába. A versenyfeladatok minden évben a középiskolás korosztály általános tudását és alapvető képességeit mérik.

Mit mutatnak a verseny eredményei a tudás értékelése tekintetében az elmúlt évekre visszavetítve?

A verseny jellege miatt az eredmények elemzése során a leíró statisztika eszközeivel dolgoztunk. A megállapításokat torzítja az, hogy nem véletlenszerű mintából dolgoztunk, hanem a versenyre jelentkezők eredményeit mértük.

A verseny ötéves átlagadataiban jól látható a javulás. 2013-ban 47%, 2017-ben 59 %. Ezt az eredményt úgy érték el a diákok, hogy többen, jobban felkészültek a versenyre. A verseny második fordulóinak négyéves középátlaga, amely 55%, nagyon alacsony érték.

Mértük a közgazdasági szakgimnáziumok és a gimnáziumok tanulóinak eredményét. Fontos hangsúlyozni, hogy a PénzSztár verseny műveltséget és nem közgazdasági szaktudást mér. A gimnáziumok és közgazdasági szakgimnáziumok tanulóinak mért átlageredménye között a különbség mindössze 3,29 százalékpont volt (2017-ben a gimnáziumok átlageredménye volt jobb). A második elektronikus fordulóban a maximálisan szerezhető 160 pontból a legmagasabb 142 pont volt (ez 88,75%-a a maximális pontszámnak). A legjobb eredményeket (felső kvartilis feletti), az összes csapat 16,9%-a érte el. Itt a résztvevők között több a közgazdasági szakgimnáziumba járó tanuló.

Mit mutatnak az eredmények a Kárpát-medence országaira vetítve és mi a kapcsolat az ország gazdasági teljesítménye és a pénzügyi műveltség tekintetében?

Az eredményekben jelentősek a regionális különbségek. Az általunk mért adatok alapjántöbb éves összehasonlításból látszik, hogy a régiók gazdasági teljesítménye nem függ össze a pénzügyi műveltség eredményével.

A tanulás eredménye az ismeretek alkalmazhatóságán is mérhető, látható ez a verseny eredményeiben? Mit mutatnak a pénzpiaci termékekre vonatkozó felmérések?

A témánkénti eredmények vizsgálatakor szembeötlő, hogy amit meg kell tanulni, azt a diákok megtanulják és tudják is jól, azonban az ismeretek alkalmazásával nehézségek jelentkeznek; ez magyarázhatja a pénzpiaci, illetve a vállalkozási, vállalkozói témák feladatainál 2013 óta jelentkező alacsony értékeket. Ezekben a feladatcsoportokban 50–50%-ban voltak elméleti és gyakorlati típusú feladatok.

A pénzpiaci ismeretek kérdései banki, takarékszövetkezeti, pénzügyi vállalkozási alapismereteket feltételeztek (pl. bankszámlával kapcsolatos ismeretek, banki betétek összehasonlítása, hitelezés). Kiemelt figyelmet fordítottunk a számítási feladatokra, amelyeknél különösen gyenge eredmények mutatkoztak. A pénzpiaci ismeretek eredménye: 59%. A vállalkozói, vállalkozási alapismeretek esetében is az ismeretekre és az ismeretek alkalmazására helyeztük a hangsúlyt, a vállalkozások alapításához és működtetéséhez kapcsolódóan, a pénzügyi, gazdasági alapismeretekre építve. E téma átlaga 57%. Ki kell emelni azt, hogy mindkét terület eredményei 2013 óta folyamatosan javultak, a pénzpiaci ismeretek átlageredménye 2013-ban 40% volt, a vállalkozói ismereteké 34%!

Forrás: Modern Iskola

Share This

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ a böngészés biztonságának növelése és a felhasználói élmény fokozása érdekében. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close