Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az adótudatosság fontosságát hangsúlyozó előadásával nyitotta meg az idén már hetedik alkalommal megrendezendő PénzSztár verseny meghirdetése kapcsán tartott nemzetközi középiskolai pénzügyi-gazdasági oktatási konferenciát.

Fotó: PM
Közel 400 milliárddal javította a költségvetés helyzetét az áfarés szűkülése azáltal, hogy míg 2012-ben a költségvetésnek még 22 százalékkal kevesebb áfát sikerült beszednie, mint amennyit az adóalanyoknak be kellett volna fizetnie, addig 2016-ban ez az arány már csak 13 százalékos volt. Ez a javulás azért fontos, mert minél hatékonyabban tudja az állam beszedni az adókat, annál kevesebb adó szükséges ahhoz, hogy a költségvetés egyensúlyban legyen – jelentette ki az államtitkár.
Az Izer Norbert által rögtönzött kvíz során a zömében középiskolai tanárokból álló hallgatóságnak többé-kevésbé sikerült eltalálnia, hogy a központi büdzsé az idei évre 16 ezer milliárd forintos adóbevételt irányzott elő. Ennek 26 százaléka folyhat be az általános forgalmi adóból (áfa), ami az 50-60 létező hazai adónemből rendre a legtöbbet hozza a költségvetés konyhájára. Míg az adók több mint háromnegyede központi, addig kevesebb mint a negyede helyi adó.
Az adótudatossággal nemcsak a költségvetés nyerhet, tudatos adózással az adózók is jelentős összeget spórolhatnak meg – hangsúlyozta a PM államtitkára. A vállalkozók számtalan kedvező adózási mód közül választhatnak. S egyre többen élnek is ezzel: például a kisvállalati adót (kiva) közel 40 ezren, a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) több mint 337 ezren választották április 24-éig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal naprakész adatai szerint. Csak érzékeltetésül: a két adónem bevezetése első évének végén, 2013-ban még 7 ezer kivás és csaknem 76 ezer katás volt.
Ugyanakkor Izer Norbert előadásából az is kiderült, hogy van még mit javítani a magánszemélyek adótudatosságán. Legalábbis, ha azt nézzük, hogy mennyire élünk azzal a lehetőséggel, hogy a személyi jövedelemadónk (szja) egy százalékát civil, egy százalékát pedig egyházi szervezeteknek lehet felajánlani. Ám a 2017-ben felajánlható 32 milliárd forintnyi szja kevesebb, mint feléről, 15 milliárdról rendelkeztek az adózók. Még alacsonyabb az arány, ha azt nézzük, hogy tavalyelőtt mindössze 1,9 milliónyian éltek az 1+1 százalékos felajánlással, 3,2 milliónyian azonban nem használták ki ezt a lehetőséget.
Forrás: Csabai Károly, Mfor.hu